Az egyik legnagyobb erőfeszítést igénylő feladat, a legnehezebben megvalósítható dolog napjainkban. De tudatos, saját magáért felelősséget vállaló ember, a rohanó világban is törekszik a megvalósítására. Keresi a számár lehető legjobb (mind időben, helyszínen, árban) formáját és meg is valósítja. A napi rendszeres mozgásformák egyike lehet például a Kovács módszer. A Zenei munkaképesség-gondozás akár a napi 5-10 perces mozgáspihenők vagy hosszabb tornák formájában alkalmas a fizikai jóllétünk megtartásához, kialakításához.

A Kovács-módszer feladatai: előkészít, védelmet nyújt, helyreállít. Előkészíti az ember szervezetét a várható konkrét feladatokra és terhelésekre.
Védelmet nyújt a foglalkozási ártalmakkal szemben. Segíti a munkaképesség helyreállítását az egészségzónán belül esetleges megerőltetés, kimerülés esetén. (Pásztor 2012).

A zenészek munkaképesség gondozása, azért is kiemelkedő fontosságú, jelentőségű, mert legtöbb esetben ülő és mégis fizikai munkát végeznek (leginkább egyoldalú – féloldalas – terheléssel és nem természetes mozdulatok sorát). Melyek külön-külön is veszélyeztetik a fiziológiás váz és mozgatórendszert.

Több tanulmányban is összegyűjtötték azokat a nemzetközi szakirodalmakat, melyek a zenészek egészségügyi (fizikai, mentális) problémáival foglalkoznak. Átnézve ezeket a tanulmányokat, melyek különböző koncepció alapján elemezték a vizsgálatokat, és az abban szereplő jó néhány cikket külön-külön is átolvasva, és figyelembe véve azt a néhány hazai vizsgálatot is, melyek magyarországi zenészek, zenét tanulók részvételével készültek, megállapítható, hogy a zeneművészek és már a zenei pályára készülő fiatal felnőtt hallgatók nagy százalékánál jelen van valamilyen foglalkozási ártalomból eredő fizikai, mentális probléma.

Alább néhány hangszerrel kapcsolatos kutatást mutatok be és az zeneovi-előképző munkaképesség gondozáshoz, kialakításához szeretnék segítséget nyújtani.